Egy tehetséges, fiatal játékossal bővült a ZTER NK női kosárlabda csapatának játékos kerete Mányoky Judit személyében. A 21 éve 178 cm magas játékos Ceglédről tette át székhelyét Zalaegerszegre. A bemutatkozása nem sikerült jól, mivel a jóval erőseb Győr ellen az egész csapat betlizett. A hangjából áradó lelkesedés és a pályán mutatott lendületes játéka, azt gondolom sokaknak fog még örömet szerezni.
Hogy kerültél kapcsolatba ezzel a nagyszerű játékkal?
- 10 évesen, még általános iskolában a rock-and roll töltötte ki a mindennapjaimat, amiben elég sikeres is voltam a csapatommal. Az egyik testnevelés órán Zsolnai Gyöngyi csinált egy toborzást és ekkor nagyon megtetszett ez a sport és gyakorlatilag két hét után sportágat váltottam, annyira megtetszett a kosárlabda. Az első évet a BEAC csapatánál töltöttem (gyermek és kenguru korosztály), majd a BSE következett, ahol Deák Éva lett az edző, és neki köszönhetem, hogy elindította a pályafutásomat. Egy év után megalakult a Tursics Sándor vezette Csata DSE, és Éva is átment hozzájuk, magával csábítva jó néhány fiatalt.
Mióta játszol a felnőtt élvonalban?
- Arra emlékszem, hogy 16 évesen, amikor még Tursics Sándor volt az edzője az utánpótlásnak és a felnőtteknek is, alakult a mostani Vasas és akkor a nagyon erős Szeged ellen játszhattam első felnőtt meccsemet. A játék is jól ment és 15 -20 percet tölthettem a pályán, ami maradandó élményt jelent számomra, mint első meccs.
Mit adott neked a kosárlabda?
- Rengeteg barátot adott nekem a sport és rengeteg élményt. A sportág folyamatosan változik és örülök, hogy ennek részese lehetek.
A kartonod szerint 1-es, bevallásod szerint inkább 2-es poszton szeretsz játszani. Melyik az igazi számodra?
- Régebben inkább egyesként játszottam, még utánpótlás koromban, de ha most választanom kell, akkor én jobban szeretek a kettes poszton játszani.
Hogy került a látókörödbe Zalaegerszeg?
- Évek óta nagyon szimpatikus volt ez a közeg és Gáll Tamást is ismerem már évek óta. Az ő hozzáállása, edzői munkája nagyon tetszett és igazából a tavaly nyári Universiade versenyen töltött idő tették fel az í-re a pontot. Az idényt Cegléden kezdtem, de ott sajnos nem úgy alakultak a dolgok, ahogy én azt szerettem volna. Úgy voltam vele, ha nekem választanom kell, akkor egyetlen egy hely ahova szívesen mennék, az Zalaegerszeg lenne. Az is fontos volt, hogy ismertem már a lányok nagy részét, hiszen Vágvölgyi Petrával és Fuisz Vikivel két évig együtt játszottunk az U20-as válogatottban. Ambrus Szandival és Varga Zsófival pedig nyáron kerültem jó barátságba Kazanyban.
Melyik a kedvenc dobásfajtád, ha álmodból felkeltenek, akkor is ezt választanád?
- Neme a hárompontos. Remélem lesz lehetőségem minél többször betalálni majd az ellenfelek kosarába kívülről.
Milyennek látod ezt a csapatot?
- Egy nagyon fiatal átlagéletkorú csapatról beszélünk A fiatalok szorgalmával és a rutinos játékosok tapasztalatával összekovácsolódhatunk egy olyan csapattá, aki nagy meglepetésekre is képes lehet ebben a bajnokságban.
Tudom, hogy még korai ezt kérdezni, de hogy képzeled a pályafutásod?
- Sokat gondolkoztam ezen a kérdésen ugyanis idén fogok diplomázni a Testnevelési Egyetemen, Manager szakán, és szeretném hasznosítani majd a jövőben a megszerzett tudásomat és kihasználni a kosárlabda adta lehetőségeket, ismeretségeket. Természetesen most a tanulás mellett első a kosárlabda, hiszen nagyon élvezem a játékot. Ameddig fizikailag bírom és érdeklődnek irántam a csapatok, addig nagyon szeretnék játszani vagy idehaza, vagy akár külföldön.
Milyen vagy, miket szeretsz, amikor nem kosárlabdázol?
- Elég pörgős személyiség vagyok, így nagyon nehezen ülök meg otthon a négy fal között. Nagyon szeretek a barátaimmal lenni, ha van egy kis szabadidőm, akkor azonnal megyek velük ide –oda. Szeretem a mozit, a színházat, vagy egy kellemes vacsorát elkölteni. Egyszóval szeretek társadalmi élete élni.
A fiatal játékos egyenlőre a szezon végéig kötelezte el magát a csapatunkhoz és remélni tudjuk csak, hogy sikeres lesz pályafutásának ezen szakasza.
pity
