Kis csapatunk életében, az idei szezon eddigi, talán legfontosabb meccse előtt állunk.Az első két napot teljesítettük és karnyújtásnyira a cél, amit kitűztünk magunk elé!

A tegnapi napon megvívta a négy csapat az elődöntőket és bár azt hiszem, hogy nagy meglepetések nem történtek, azért mégis vannak említésre méltó dolgok ezekben a meccsekben! Az első meccsről kiemelném és nagyon gratulálok a pécsi fiataloknak, hogy ilyen szépen, jó lendülettel játszottak és megmutatták magukat és hogy vannak tehtséges fiatalok idehaza is!A mi meccsünkről meg annyit szeretnék, hogy büszke vagyok kis csapatomra, hogy egy egál első negyedre, első 15 percre, tudtuk kényszeríteni a soproni csapatot, ahol szinte végig legalább 2-3 külföldi játszott, helyenként talán 4 is és a fiatal magyarok közül, sajnos csak Licsi utazott el egyáltalán erre a hosszú hétvégére!

Ma jönnek tehát az összecsapások az érmekért.Egy meccs az élet! Ez persze némi költői túlzás, de most biztos, hogy 2-2 csapat egy dologról "álmodik"!A célunk egyértelmű, hogy megszerezzük a 3. helyet és bronz éremmel a nyakunkban térhessünk haza, Zalaegerszegre! 

Tudom hogy sajnos nem a szomszédban játszunk és nem tudnak sokan eljönni nekünk szurkolni, de szeretném megköszönni mindenkinek a szurkolást, a biztató szavakat, üzeneteket! Külön szeretném megemlíteni azokat, akik itt voltak az első és második napon személyesen is, hogy buzdítsanak minket! Ezt eddig pofátlanul nem említettem meg, de ne gondolja senki, hogy nem jelent ez sokat!

Ma lesz igazán szükségünk a szurkolásra, energiákra! Helyszínen, Egerszegről, bárhonnan! Előre is köszönjük, igyekszünk meghálálni! Hajrá, Csajok!Kezdődjék a "tánc"!