Több mint két éve szolgálja már játékával a ZTE NKK csapatát. Két év alatt két edzővel is dolgozott és két teljesen más csapatban játszott ezen idő alatt. Az elmúlt szezonról, a saját teljesítményéről beszélgettünk.

Rutinos játékosnak számítasz Te is a csapatban, milyen volt az évkezdet, a változások tükrében?

- A csapatból nagyon sokan elmentek tavaly, de azért maradtunk is páran. Az új edzőt- Gáll Tamást- többen ismertük, én személy szerint egy évet már dolgoztam vele. Tehát ismertük őt és nem történt olyan nagy változás az ő kinevezésével a csapaton belül, mint sokan gondolták. A játékosállományunk egy kicsit meggyengült, de az elvárások maradtak, így egy kicsit nehezebb helyzetben voltunk a szezonkezdetkor, de azt gondolom, megmutattuk, mire vagyunk képesek és ennek köszönhető a sikeres évad.

Megvoltak az elvárások, alakult a csapat, hova helyezted el magad ekkor?

- Ez egy furcsa szituáció volt, mert úgy indultam, hogy irányító poszton leszek. Később már hárman voltunk ugyanerre a posztra és végül kiderült, hogy „Kicsire” hárul majd a karmesteri pálca cipelése. Így maradt nekem a kettes poszt, ahol nagyon szerettem játszani. Az alapszakasz eleje jobban sikerült számomra a szezon második fele pedig egy kicsit gyengébben, úgy érzem megtaláltam a számításomat.

Mennyire volt „csapat” a csapat, és miben járult hozzá ez a sikeres évhez?

- Az volt a legjobb az együttesben, hogy tényleg csapatként funkcionáltunk, nem volt egyénieskedés. Mindenki tudta, hogy van három kulcsjátékosunk, akikre a legtöbb minden épül és a kiegészítő emberek, akik éppen a pályára léptek szívüket-lelküket kitették a sikerért. Szerintem ez segített nekünk abban, hogy elérjük az ötödik helyet. Beszéltem a szezon közben más csapatokban játszó játékosokkal, akik hangot adtak elégedetlenségüknek, akár a csapattársakkal szemben vagy az edzőjükkel nem jöttek ki. Nálunk ilyen nem volt, vagy ha mégis azt megbeszéltük és így tudtunk egymásért harcolni.

Mennyire vagy elégedett a saját teljesítményeddel?

- Nem vagyok maradéktalanul elégedett. Azt éreztem, hogy jól indult a szezon, aztán ahogy szokott jött egy hullámvölgy és nem sikerült kijönnöm a gödörből. Voltak jó meccseim, rossz meccseim, voltak nagyon rossz meccseim, összességében van még min javítanom.

A Magyar Kupadöntőbe jutás mit jelentett számodra?

- Nagyon örültem, hogy végre ott lehetek, mivel sosem voltam még MK döntőben. Egyszer mikor még Szolnokon voltam bejutott a csapat, de akkor nem léphettem pályára a felnőtt csapatban. Nagyon jól éreztem magam a döntőben egy szuper élmény volt.  Erre mindig emlékezni fogok majd, még akkor is, ha csak negyedikek lettünk. Például a Szeged elleni meccs hangulatát szerintem senki sem felejti majd el, mindenki szívesen emlékszik vissza erre a négyes döntőre.

Mennyire sikerült a közös hangot megtalálni az edzővel és az új játékosokkal?

- A kapcsolatom az edzővel jó volt és az új játékosokkal is hamar megtaláltuk a közös hangot. Mindenkivel jóban voltam, de nagy barátság a légiósunkkal alakult ki, Irával, mivel én voltam a tolmács a csapatban. Eleinte csak fordítottam és segítettem a vezetőknek a kommunikációban, aztán összebarátkoztunk és egyre több időt töltöttünk együtt a pályán kívül is. Közösen szórakoztunk, kirándultunk Zalaegerszegen és környékén, valamint más városokban is.

Volt hiányérzeted az idényben, vagy bármi, amin javítani szeretnél?

- Természetesen a játékommal mindig kritikus vagyok, és van mit javítanom. Mindent eszközzel azon leszek, hogy a következő idényben a maximumot hozzam ki magamból és minél jobban a hasznára legyek a cspatomnak.

Sikeresnek véled ezt az idényt?

- Szerintem ez egy sikeres szezon volt igen! A vezetők is elégedettek lehetnek velünk, minden elvárásnak megfeleltünk, mutatja ezt az ötödik helyünk is. Azok a csapatok, akik velünk egy szinten vannak, mind mögöttünk végeztek, például a BSE-t mindkétszer megvertük, ami nagy fegyvertény volt. Bejutottunk a Magyar Kupa döntőjébe és igen, szerintem egy sikeres szezont produkáltunk.

Forrás: ztenkk.hu/Jóna István